1. a térnek az a része, amelyet valaki, valami elfoglal(hat) v. el szokott foglalni. ▸ földrajzi hely; a könyv helye a polcon; egy helyben topog ▸ helyben vagyunk ▸ helyből ▸ jó helyen tapogat ▸ helyén van az esze ▸ helyén van a szíve ▸ rossz helyre megy ▸ nem leli nem találja a helyét | a térnek az a része, ahol valakinek, valaminek lennie kell(ene), ahova való. ▸ a pokolban a helye; van helye a pénznek | vál v. hiv valaminek érvényes, helyes volta, jogosultsága. itt nincs helye a tréfának; helyt ad a panasznak.

2. a térnek meghatározott célra haszn. része. ▸ tűzrakó hely; félreeső hely | (széken, padon) ülőhely. feláll a helyéről; hellyel kínál valakit. | fekvőhely. | helyiség.

3. valamilyen vidék, tájék. erdős, sziklás hely. | helység. ▸ helyben | tört (jobbágy)telek.

4. felületnek vmely része. több helyen viszket a háta. | valaminek a (látható) nyoma. az ütés helye.

5. beszéd, írásmű vmely szakasza, része. az idézett helyek.

6. hiv hatóság, hivatal. illetékes helyen. | sajtó hírforrás. megbízható helyről.

7. munkahely, állás, alkalmazás. fontos helyet tölt be; ▸ helyben van megfelelő embert a megfelelő helyre!

8. (intézményes) férőhely. ösztöndíjas hely.

9. körülmény, helyzet, állapot. (egy) ültő helyében; ha az ő helyében volnék.

10. sp is sorrendnek, rangsornak vmely foka. a ii. hely; az utolsó helyre szorul. | ▸ helyre befut, bejön ▸ helyre fogad | mat többjegyű számban vmely számjegy sorrendi helyzete.

11. (nu-szerűen) ▸ helyén, helyében helyt

[?]

1. a térnek az a része, amelyet valaki, valami elfoglal(hat) v. el szokott foglalni. ▸ földrajzi hely; a könyv helye a polcon; egy helyben topog ▸ helyben vagyunk ▸ helyből ▸ jó helyen tapogat ▸ helyén van az esze ▸ helyén van a szíve ▸ rossz helyre megy ▸ nem leli nem találja a helyét | a térnek az a része, ahol valakinek, valaminek lennie kell(ene), ahova való. ▸ a pokolban a helye; van helye a pénznek | vál v. hiv valaminek érvényes, helyes volta, jogosultsága. itt nincs helye a tréfának; helyt ad a panasznak.

2. a térnek meghatározott célra haszn. része. ▸ tűzrakó hely; félreeső hely | (széken, padon) ülőhely. feláll a helyéről; hellyel kínál valakit. | fekvőhely. | helyiség.

3. valamilyen vidék, tájék. erdős, sziklás hely. | helység. ▸ helyben | tört (jobbágy)telek.

4. felületnek vmely része. több helyen viszket a háta. | valaminek a (látható) nyoma. az ütés helye.

5. beszéd, írásmű vmely szakasza, része. az idézett helyek.

6. hiv hatóság, hivatal. illetékes helyen. | sajtó hírforrás. megbízható helyről.

7. munkahely, állás, alkalmazás. fontos helyet tölt be; ▸ helyben van megfelelő embert a megfelelő helyre!

8. (intézményes) férőhely. ösztöndíjas hely.

9. körülmény, helyzet, állapot. (egy) ültő helyében; ha az ő helyében volnék.

10. sp is sorrendnek, rangsornak vmely foka. a ii. hely; az utolsó helyre szorul. | ▸ helyre befut, bejön ▸ helyre fogad | mat többjegyű számban vmely számjegy sorrendi helyzete.

11. (nu-szerűen) ▸ helyén, helyében helyt

[?]

1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!

1. tárgyak elhelyezésére való, falra, állványra, bútorba erősített vízszintes lap.

2. ilyen egymás fölötti lapokból álló berendezési tárgy, bútor. a kamra polca.

3. irod hivatali állás, méltóság. magas polcra jut.

[ szláv ]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.